Pozitívumok sorozata következik: idejében elkészült és szépre sikerült a flyer, a plakát is majdnem, péntek este 9 körül már minden szinten rendben volt a hangcucc, és viszonylag sokan leküzdötték lustaságukat és víziszonyukat, és eljöttek meghallgatni, mit is rejt a Szegeden eddig még nem járt Airbag-formáció lemezesládája.
A bemelegítés ismét Zest feladata volt, el is húzódott picit, de nem volt baj, mert ahogy a színpadon ülve bólogató Fekete Panda Önismereti Kurzus (vagy mi 🙂 tagjai megjegyezték: „eszméletlenül teker a srác…” Sajnos ezt még viszonylag kevesen élvezték ennyire, de ezt a zuhogó eső visszatartó ereje is befolyásolta szerintem.
Meanwhile… odalent a line-up nagyon jól kezdődött, ugyanis érkezésemkor még senki nem állt a már működőképes pult mögött, ezen felbuzdulva el is foglaltam a placcot, de hamar kiderültek a hiányosságok, ugyanis nem volt fülesem, (sajátom bedöglött, újra nem telik), másé még nem volt ott, csak Zesté, aki épp használta is azt… szóval eleinte DJ Minekafüles néven próbáltam szórakoztatni az egyébként igen hálás és családias légkörben iszogató közönséget, majd másfél óra elteltével megjött végre Corp, akitől elkértem a fülest és azt a nyakamba akasztva DJ Afülescsakdísz néven folytattam tovább a „keverést”, mert ezúttal már csak a jack-átalakító hiányzott a füles végéről ahhoz, hogy azt végre rendeltetésének megfelelően tudjam az adott helyzetben alkalmazni 🙂 Mindenesetre jól szórakoztam, remélem a hallgatóság sem fog megdobálni rohadt paradicsommal legközelebb… Végre megjött 3pm is, aki átvette tőlem a vezénylést és én felnézhettem az emeletre némi belégzés után picit kifújni magam.
Zest után Corp következett, szokásos formáját és zenei kínálatát azt hiszem ezúttal is hozta, előkészítve a terepet az időközben megjelent, majd eltűnt, majd újra felbukkanó Airbag krúnak, akik első szegedi fellépésüket hatalmas zenékkel tették emlékezetessé, és egy tényleg hosszú (végére ugyan megint nememléxem) és lehegerlő szettel lopták be magukat a Szeged Massive kis szívébe!
Odalent eközben 3pm, Big, Spawny és egy röpke reggae-blokk erejéig megint én pakoltam, de állítólag az emberek csak a parti végén szeretnek dubot meg reggaet hallani, különben meg hazamennek, ezért le lettem parancsolva a szószékről… Erről azért érdemes lenne vitát kezdeni, vagy közvéleménykutatni, hogy tényleg olyan rossz-e, ha a chill-teremben chill szól, nem pedig gyors zenék… Mindenesetre mire az emberek ilyet szerettek volna hallgatni, addigra én megint elszundítottam picit, és a villanyok felkapcsolásával egyidejűleg vihartempóban elmenekültem a helyszínről, bocs, de nem nagyon voltam képben, viszont hazáig csuklottam, úgyhogy valaki biztos hiányolt még 🙂
Részemről megint csak ennyire telik, aki tud, szóljon hozzá, Lunatic, Zest és egyéb szakértők és netezők érezzék magukat felszólítva némi aktivitásra és véleménykifejtésre! És elnézést az iromány iszonyú szubjektív mivolta miatt, de 5 sör után az objektivitás meg a mindenrefigyelés már nem az erősségem…
